2013. október 23., szerda
Megugrottak a bérek
A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató
vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt
nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó
átlagkeresetek 4,8 százalékkal nőttek egy év alatt az év első nyolc
hónapjában, éves összevetésben – közölte honlapján
a KSH. A nettó bérek augusztusban 6,2 százalékkal nőttek éves
összevetésben, így 1,3 százalékos infláció mellett 4,8 százalékkal
nőttek a reálbérek az év nyolcadik hónapjában.
Az év első nyolc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt; a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, a közszférában – nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt.
Az átlagkereset a versenyszférában 3,5, a költségvetésiben 4,5 százalékkal emelkedett – derül ki a KSH adatsorából.
Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 300 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 103 500, a szellemi foglalkozásúak 198 000 forintot vihettek haza. A nettó keresetek a versenyszférában 5,1, a közszférában 5,6, a nonprofit szervezeteknél 3,8 százalékkal nőttek egy év alatt.
A bérnövekedés ütemét a vártnál nagyobbnak nevezte értékelésében Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője, amit az egészségügyi béremelések indokolnak; ezek hatására a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 19,1 százalékkal nőttek a fizetések.
Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladja az inflációt. A pedagógus béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Idén összességében közel 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számítunk, így a vártnál jóval alacsonyabb infláció nyomán a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot – írja elemzésében a közgazdász. A növekvő reálbérek nyomán a második negyedévtől nő ugyan a háztartások fogyasztása, de sokan a többletbér nagyobb részét adósságtörlesztésre, vagy a megtakarítások felépítésére fordítják – véli Suppan Gergely.
Az év első nyolc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt; a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, a közszférában – nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt.
Az átlagkereset a versenyszférában 3,5, a költségvetésiben 4,5 százalékkal emelkedett – derül ki a KSH adatsorából.
Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 300 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 103 500, a szellemi foglalkozásúak 198 000 forintot vihettek haza. A nettó keresetek a versenyszférában 5,1, a közszférában 5,6, a nonprofit szervezeteknél 3,8 százalékkal nőttek egy év alatt.
A bérnövekedés ütemét a vártnál nagyobbnak nevezte értékelésében Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője, amit az egészségügyi béremelések indokolnak; ezek hatására a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 19,1 százalékkal nőttek a fizetések.
Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladja az inflációt. A pedagógus béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Idén összességében közel 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számítunk, így a vártnál jóval alacsonyabb infláció nyomán a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot – írja elemzésében a közgazdász. A növekvő reálbérek nyomán a második negyedévtől nő ugyan a háztartások fogyasztása, de sokan a többletbér nagyobb részét adósságtörlesztésre, vagy a megtakarítások felépítésére fordítják – véli Suppan Gergely.
5 százalék a nettó béremelkedés 2014-re
4,8 százalékkal magasabb az átlagos nettó fizetés, mint egy évvel
korábban. A bruttó bér 227 900 forint volt a nemzetgazdaságban.
A bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal
haladták meg az idén január-augusztusban az egy évvel korábbit - közölte
pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek. A költségvetés területén, a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,5 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 2,7 százalékkal emelkedett.
Január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt.
Nettó-Bruttó-Bérek-2014
Jövőre azon cégeknél, ahol terveznek béremelést, a várható inflációt
némileg meghaladó fizetésemeléssel számolnak, ám ebből sok helyen a
felsővezetők kimaradnak.
avuló kilátásokról és a várható inflációt némileg meghaladó béremelési tervekről számolt be azon több mint 200 vállalat és szervezet többsége, amely részt vett a Devise Hungary Kft. és a Simconsult Kft. közös, nem reprezentatív felmérésében. A következő évi kilátásokat rossznak ítélők aránya a 2012-es kutatás eredményéhez képest kevesebb mint a felére, 25 százalékról 10-re csökkent, miközben javulásra számít 34 százalék a tavalyi 23 százalékot követően - ismertette az eredményeket Dara Péter, a Devise ügyvezetője.
A megkérdezettek 80 százaléka szándékozik bért emelni (2012-ben 61 százalék nyilatkozott hasonlóan 2013-ra vonatkozóan), ám ennek mértéke elmarad a tavalyi tervektől. A megkérdezettek közel háromnegyedénél a szervezet pénzügyi helyzete határozza meg a bérek változtatásának irányát és nagyságát, 70 százaléknál az egyéni teljesítmény (is) számít, az inflációkövetés pedig a válaszadók közel felénél határozza meg a bérpolitikát. Szakmai képzésekkel a megkérdezettek 44, folyamatszervezéssel 42 százalék szándékozik javítani a hatékonyságon, miközben egyre fontosabbnak tűnik a menedzsment és a középvezetők képzése is, egyharmados említési aránnyal.
A válaszok alapján a felső- és középvezetők, illetve a diplomások - már ahol munkaköri szintenként döntenek a béremelésről - 4 százalék körüli pluszra számíthatnak, a szakmunkások 3,7, a segéd- és betanított munkások pedig 2,7 százalékos emelést kaphatnak, míg tavaly minden kategóriában 4-5 százalék közötti növelést terveztek a munkaadók. Mindez - a kormány 2,4 százalékos, illetve a piaci elemzők 2 százalék alatti 2014-es inflációs várakozásai alapján - azt jelenti, hogy jövőre némi reálbéremelkedésre számíthatnak a munkavállalók, legalábbis a felmérésben résztvevő szervezeteknél.
A Hay Group mintegy kétszer ekkora, közel négyszáz cégből álló kör terveit felmérő jelentéséből szintén az a kép rajzolódik ki, hogy jövőre némi reálbéremelkedésre van kilátás. Egyelőre a válaszadók fele rendelkezik jövő évi béremelési tervekkel, ez a kör 3-4 százalékos emeléssel számol. (Devise-Simconsult üzleti reggeli résztvevői is átlagosan arra számítottak, hogy jövőre 3 százalék körüli béremelést kaphatnak, miközben igazán elégedettek 20-25 százalékkal lettek volna.) A mérsékelt reálbéremelkedés már az idén elindul: míg a korábbi években a béremelés mindig alatta maradt az inflációnak, az idén a hazai vállalatok átlagosan 3 százalékos fizetésemelést terveznek, ami - jórészt a rezsicsökkentésnek betudhatóan - meghaladja az idénre várt fogyasztói árindexet.
Rossz hír ugyanakkor, hogy jelentősen nőtt a béreket befagyasztó vállalatok száma Magyarországon. Míg tavaly a Hay-felmérésben részt vevő cégek 14 százaléka jelezte, hogy egyáltalán nem emel bért, idén ez a szám 21 százalékra emelkedett (a jövő évi tervekről nem szól ez a jelentés). A felsővezetők viszonylag rosszul járnak, fizetésüket a cégek egyharmada nem emeli. Esetükben a munkaadók egy része a 16 százalékos szja-kulcs bevezetésével megnyert többletet - átlagosan évi 5 millió forintot - "koptatja el" azzal, hogy az ő bérüket azóta egyáltalán nem, vagy a többi munkavállalóénál kisebb mértékben emelik.
avuló kilátásokról és a várható inflációt némileg meghaladó béremelési tervekről számolt be azon több mint 200 vállalat és szervezet többsége, amely részt vett a Devise Hungary Kft. és a Simconsult Kft. közös, nem reprezentatív felmérésében. A következő évi kilátásokat rossznak ítélők aránya a 2012-es kutatás eredményéhez képest kevesebb mint a felére, 25 százalékról 10-re csökkent, miközben javulásra számít 34 százalék a tavalyi 23 százalékot követően - ismertette az eredményeket Dara Péter, a Devise ügyvezetője.
A megkérdezettek 80 százaléka szándékozik bért emelni (2012-ben 61 százalék nyilatkozott hasonlóan 2013-ra vonatkozóan), ám ennek mértéke elmarad a tavalyi tervektől. A megkérdezettek közel háromnegyedénél a szervezet pénzügyi helyzete határozza meg a bérek változtatásának irányát és nagyságát, 70 százaléknál az egyéni teljesítmény (is) számít, az inflációkövetés pedig a válaszadók közel felénél határozza meg a bérpolitikát. Szakmai képzésekkel a megkérdezettek 44, folyamatszervezéssel 42 százalék szándékozik javítani a hatékonyságon, miközben egyre fontosabbnak tűnik a menedzsment és a középvezetők képzése is, egyharmados említési aránnyal.
A válaszok alapján a felső- és középvezetők, illetve a diplomások - már ahol munkaköri szintenként döntenek a béremelésről - 4 százalék körüli pluszra számíthatnak, a szakmunkások 3,7, a segéd- és betanított munkások pedig 2,7 százalékos emelést kaphatnak, míg tavaly minden kategóriában 4-5 százalék közötti növelést terveztek a munkaadók. Mindez - a kormány 2,4 százalékos, illetve a piaci elemzők 2 százalék alatti 2014-es inflációs várakozásai alapján - azt jelenti, hogy jövőre némi reálbéremelkedésre számíthatnak a munkavállalók, legalábbis a felmérésben résztvevő szervezeteknél.
A Hay Group mintegy kétszer ekkora, közel négyszáz cégből álló kör terveit felmérő jelentéséből szintén az a kép rajzolódik ki, hogy jövőre némi reálbéremelkedésre van kilátás. Egyelőre a válaszadók fele rendelkezik jövő évi béremelési tervekkel, ez a kör 3-4 százalékos emeléssel számol. (Devise-Simconsult üzleti reggeli résztvevői is átlagosan arra számítottak, hogy jövőre 3 százalék körüli béremelést kaphatnak, miközben igazán elégedettek 20-25 százalékkal lettek volna.) A mérsékelt reálbéremelkedés már az idén elindul: míg a korábbi években a béremelés mindig alatta maradt az inflációnak, az idén a hazai vállalatok átlagosan 3 százalékos fizetésemelést terveznek, ami - jórészt a rezsicsökkentésnek betudhatóan - meghaladja az idénre várt fogyasztói árindexet.
Rossz hír ugyanakkor, hogy jelentősen nőtt a béreket befagyasztó vállalatok száma Magyarországon. Míg tavaly a Hay-felmérésben részt vevő cégek 14 százaléka jelezte, hogy egyáltalán nem emel bért, idén ez a szám 21 százalékra emelkedett (a jövő évi tervekről nem szól ez a jelentés). A felsővezetők viszonylag rosszul járnak, fizetésüket a cégek egyharmada nem emeli. Esetükben a munkaadók egy része a 16 százalékos szja-kulcs bevezetésével megnyert többletet - átlagosan évi 5 millió forintot - "koptatja el" azzal, hogy az ő bérüket azóta egyáltalán nem, vagy a többi munkavállalóénál kisebb mértékben emelik.
2012. november 20., kedd
Nettó - Bruttó Bérkalkulátor !
| Éves bruttó munkabér | ||
| Félszuperbruttó adóalap | ||
| Érvényesíthető családi adóalap csökkentő kedvezmény | ||
| Fennmaradt, másik fél által érvényesíthető családi adóalap csökkentő kedvezmény |
||
| Adóalap | ||
| A kifizetést terhelő adók | ||
| Számított SZJA | ||
| Munkavállalót terhelő adók | ||
| - Nyugdíjjárulék (a felső határ eléréséig) | ||
| - Egészségbiztosítási járulék | ||
| - Munkavállalói járulék | ||
| Nettó békaluklátor | ||
| A vállalkozást terhelő költség | ||
| - Nyugdíjjárulék: | ||
| - Munkaadói járulék: | ||
| - Szakképzési hozzájárulás | ||
| Járulékok összesen: | ||
| Munkáltató havi költsége: | ||
2012. november 13., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)