Megugrottak a bérek

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal nőttek egy év alatt az év első nyolc hónapjában, éves összevetésben – közölte honlapján a KSH. A nettó bérek augusztusban 6,2 százalékkal nőttek éves összevetésben, így 1,3 százalékos infláció mellett 4,8 százalékkal nőttek a reálbérek az év nyolcadik hónapjában.
Az év első nyolc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt; a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, a közszférában – nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt.
Az átlagkereset a versenyszférában 3,5, a költségvetésiben 4,5 százalékkal emelkedett – derül ki a KSH adatsorából.
Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 300 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 103 500, a szellemi foglalkozásúak 198 000 forintot vihettek haza. A nettó keresetek a versenyszférában 5,1, a közszférában 5,6, a nonprofit szervezeteknél 3,8 százalékkal nőttek egy év alatt.

A bérnövekedés ütemét a vártnál nagyobbnak nevezte értékelésében Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője, amit az egészségügyi béremelések indokolnak; ezek hatására a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 19,1 százalékkal nőttek a fizetések.
Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladja az inflációt. A pedagógus béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Idén összességében közel 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számítunk, így a vártnál jóval alacsonyabb infláció nyomán a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot – írja elemzésében a közgazdász. A növekvő reálbérek nyomán a második negyedévtől nő ugyan a háztartások fogyasztása, de sokan a többletbér nagyobb részét adósságtörlesztésre, vagy a megtakarítások felépítésére fordítják – véli Suppan Gergely.